2015. július 6., hétfő

Harmadik rész - Hetedik fejezet

Bogota városában nagy volt a felfordulás. Elérkezett a One Direction koncertjének napja, amire minden colombiai lány várt. Bár csak 1-2 hónappal előtte jelentették be a turnét, mégis elkelt minden jegy pár óra alatt. Pedig az itteni a stadium az egyike volt a legnagyobbaknak – több mint 36000 csak az ülőhelyeknek a száma.
Már a nagy esemény reggelén gyülekezni kezdtek a rajongók. Délutánra már elárasztották az egész környéket, és a rendőrség kénytelen volt lezárni a környező utakat. Amikor estefelé megérkezett az első autó, ami a One Direction csapatának néhány emberét szállította, a biztonságiak alig tudták kontrollálni a rengeteg eszeveszetten sikítozó tinilányt. Az autó, amit ezután még több is követett, nehezen és lassan haladva jutott el a hátsó bejáratig. Még itt is nagy volt a tömeg.
Természetesen rengeteg fotós is részt vett az eseményen, akik bármit megtettek volna, hogy lencsevégre kaphassák a legnagyobb sztárokat, akik valaha ebben a városban jártak. Ritka eseménynek számított, ha ilyen híres emberek jártak erre, hiszen Dél-Amerikában nem sok előadó turnézik.
Amikor az utolsó autó megállt, a jelenlévő rajongók már tudták, hogy ki fog kiszállni belőle. Arra viszont nem számítottak, hogy kinek a társaságában.
A fiú után ugyanis egy vörös hajú nő lépett ki az autóból. A tömeg egy pillanatra el is némult a nő láttán. Haja hosszú, sötét és az arca szigorú, mégis tökéletes. Makulátlan öltözete csupa fekete ruhadarabokból állt, amik kiemelték karcsú alakját. Olyan magas sarkú cipőt viselt, hogy öt centivel magasabb volt a mellette lépkedő fiúnál. Összekulcsolták a kezeiket, és mosoly nélkül siettek be a stadium épületébe.
A fotósok vakui villogtak, a rajongók pedig kiabálni kezdtek, de ez nem zavarta a nőt. Hadd tudja meg az egész világ – gondolta. Hiszen már az övé volt a fiú, a birtokában volt. Mint egy eszköz, egy fegyver, aminek a segítségével az ellenségeinek árthat. Már csak vigyáznia kellett rá. Látta, hogy a fiú gondolkozik, ezért tettetett aggódással megkérdezte:
-  Minden rendben?
-  Persze – felelte a fiú egy halvány mosollyal.
-  Előbb-utóbb úgyis mindenki megtudta volna, hidd el – mondta a nő, mert látta a fiún, hogy kissé zavarta a nyilvánosság. Még a kezét is a nőnek kellett megfognia. – Jobb, hogy túlvagyunk rajta előbb.
-  Igen, igazad van – bólintott a fiú.
-  Én képes vagyok kezelni a rajongóidat – bizonygatta a nő, hiszen tudta, hogy a fiú ez miatt aggódik. Igazából már sikerült megtalálnia vele a közös hullámhosszt, és ezért talán – de csak talán – kezdte tényleg megkedvelni. – Nekem nem tudnak ártani. Erős vagyok – mondta, mire a fiú nem válaszolt, csak csodálattal teli pillantással nézett rá. Közben már beértek az épületbe, és csak néhány biztonsági őr volt jelen rajtuk kívül, ezért a fiú megcsókolta a nőt…

-  Egyértelműen a Kiss You a legjobb szám.
-  Nem! – rázom meg a fejem. – A You And I a legszebb dal, amit valaha hallott a világ! – közlöm ellentmondást nem tűrő hangon, de a szám sarkában mosoly bujkál.
-  Akkor már inkább a Little Things – vágja rá Eleanor, és én elgondolkodom.
-  Na jó, itt megegyezhetünk – bólintok, mire Eleanor elneveti magát. – Harry, te mit gondolsz?
Éppen a Bogota-i stadium öltözőjében ülünk. A fiúk készülődnek, amíg mi Eleanorral véresen komoly vitákat folytatunk arról, hogy melyik a legjobb daluk. Kíváncsi vagyok Harry véleményére, de ekkor látom, hogy más dolga akadt. Az egyik tükörrel szemben ül, mögötte pedig Lou, a fodrász áll, kezében egy hajvágó ollóval.
-  Kizárt, hogy levágd a hajam! – tiltakozik Harry felháborodva.
-  De Harry, muszáj. Túl hosszú! – mondja Lou. – Csak öt centit – teszi hozzá kompromisszumként, majd az ollójával veszélyesen közelít a göndör fürtök felé.
-  Nem! – kiált fel Harry, és feláll. Lou próbálja visszaültetni, de nem jár sikerrel. Harry nevetve kitér az útjából és elmenekül. A nő sóhajtva rázza a fejét.
-  Előbb-utóbb megunja ezt az elhanyagolt rocksztár-kinézetet – mondom Lounak megnyugtatásképpen.
-  Rólam beszéltek? – jön oda hozzánk Louis, akinek a haja szintén hosszabb a megszokottnál, és a ruhái sem a legelegánsabbak.
-  Nem, bár te is kezdesz úgy kinézni, mint egy ősember – közli Eleanor, a barátja egyre növekvő borostájára célozva.
-  Kösz szépen, Eleanor, nagyon kedves vagy – mondja poénkodva Louis, de ekkor már mindenki szakad a nevetéstől. Kicsit tovább nézem Harry mosolyát a kelleténél…
-  Harry! – hallatszik egy szigorú női hang kintről. Harry elfordul, és a társaságból kiszakadva az ajtóhoz megy. A falnak támaszkodik, a menedzser pedig vele szemben áll, így nem látom, csak a vörös haját. Idebent a viccelődés tovább folytatódik, de én akaratlanul is a nő és Harry fojtott hangú beszélgetésére figyelek. Nem hallom jól. Vajon miről beszélhetnek? Harry ideges, érzem.
Pár perc múlva Harry visszatér. A mosoly eltűnt az arcáról.
-  Beszélhetünk, Jasmine? – kérdezi, mire reflex-szerűen bólintok, felállok, majd kicsit félrehúzódunk.
-  A menedzserünk nem akarja, hogy itt legyetek az öltözőben Eleanorral – közli Harry.
-  Tessék? – nézek rá csodálkozva. Mindig az öltözőben szoktunk lenni a srácokkal a koncertek előtt.
-  Ne kérdezd, hogy miért, fogalmam sincs – vonja meg a vállát. – De szerinte az lenne a legjobb, ha csak az lenne itt, akinek szükséges.
-  És szerinted ez így oké? – kérdezem, miközben próbálok kiigazodni rajta. Úgy veszem észre, mintha meg akarna felelni ennek a nőnek valamiért, és ez nem tetszik.
-  Nem zavartok minket, tudod jól – mondja a szemembe nézve. – De ha ő azt mondja, hogy így jobban tudunk koncentrálni a felkészülésre, akkor el kell hinnem. Biztos jobban tudja.
-  Hát, rendben – pislogok megszeppenve. Ilyesmi még nem fordult elő. De ha Harry ezt akarja, akkor elmegyek. Úgyis kezdődik a koncert hamarosan. – Eleanor, gyere, keressük meg a helyünket! – szólok neki, mire feláll és sok sikert kívánva elköszön Louis-tól.
-  Ügyesek legyetek! – mondom Harrynek, és egy puszit nyomok az arcára, mire elmosolyodik. Eleanor odajön hozzám, és együtt kimegyünk az öltözőből.

Azon gondolkodom, mi történhetett. Nekem úgy tűnik, hogy Harry valamiért tart ettől a nőtől, de mi lehet az oka? Semmi ilyesmire nem volt még példa, mindig gátlástalan és barátságos volt a csapatban a hangulat. De most valami megváltozott. Bár még személyesen nem találkoztam a nővel, azt hiszem, ő lehet az oka mindennek. Nem gondoltuk az elején, hogy változások lehetnek, de mégis ez történt. Mióta Louis és Harry újra barátok lettek, minden olyan volt a bandában, mint mielőtt összevesztek. Most viszont új nehézséget kell leküzdeniük, és nem tudom, hogy biztosan az lesz-e a jó, amit ez a nő mond nekik. És van egy olyan érzésem, hogy ez még csak a kezdet…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése